S. O. N. - See Or Not

Ősszel a Heat után ismét egy filmben Robert De Niro és Al Pacino. És sajnos 50 Cent is csatlakozik hozzájuk, csak hogy ne legyünk annyira boldogok. Íme az első fasza trailer.

A horrorfilmeknek anyagi szempontból van egy nagyon nagy előnyük: olcsón össze lehet őket dobni, így nem kell különösebben sikeresnek lenniük ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés. Általában be is jön, ha moziba kerül egy-egy darab, Amerikában szinte mindig megtalálja a maga közönségét. Márpedig a Fehér zaj első része nem teljesített kiugróan, igaz, a film minőségéhez képest még így is soknak tűnik a több mint 50 milliós bevétel, ahhoz mindenképp elégnek bizonyult, hogy a producerek bizalmat szavazzanak egy folytatáshoz.

Az, hogy az első rész gyengére sikerült azért is szomorú, mert maga az alapötlet marha jó volt: a sokak szerint létező EVP-jelenséggel foglalkozott, mely szerint a holtak elektromos készülékek frekvenciáin keresztül képesek kapcsolatba lépni az élőkkel. Ezt annak idején a filmnek nem igazán sikerült kihasználni, egy szánalmasan rossz befejezéssel pedig el is ásták az egész alkotást, Michael Keaton pedig hiába reménykedett, nem kapaszkodott vissza az élvonalbeli sztárok közé.

Nos, a folytatás már meg sem próbálkozik azzal, hogy az említett EVP-jelenség köré egy izgalmas horrorfilmet kreáljon, a sistergő TV- és rádiókészülékek már csak holmi hangulatfokozóként, dekorációs elemként vannak jelen a filmben. Az olyan jeleneteket hivatottak feldobni, melyben egyébként nem sok izgalmas dolog történik, ilyenkor bekapcsolódik egy-egy TV, megjelenik a jól ismert hangyafoci, és bevágnak mellé egy kísértetet, hogy folyamatosan fenyegetve érezzük magunkat. Komolyabb funkciójuk nincs, maga a sztori nagyjából meg lenne-e ezek nélkül is. A történet most ugyanis az első részhez hasonlóan egy gyászoló férfiról szól, akinek meggyilkolták a családját. Pár hónapig az eset után még csak-csak elvegetál, majd úgy dönt, hogy pár doboz nyugtató segítségével utánuk megy. Már meg is halt, amikor az utolsó pillanatban az orvosoknak végül sikerül újraéleszteniük. Azonban mindezek után már nem a régi, meglátja azokat az embereket, akik hamarosan meghalnak, és miután ez tudatosul benne, megpróbálja megmenteni őket. De rá kell jönnie: beavatkozni az élet és halál rendjébe hatalmas hiba...

Ha jól tudom, a filmet Amerikában meg pár más országban bemutatták moziban, ennek ellenére az egésznek teljesen direct to dvd íze van. A színészek végig TV-film-szerűek, a karakterek nem tűnnek valóságosaknak. Az ijesztegetés szinte végig az olcsó, a ,,vágjunk be gyorsan egy szellemet egy nyugodtabb jelenetben, erősebb hanghatás kíséretében!'' típusú. De a fő probléma nem is ezekkel van, hanem, hogy az egyébként izgalmas történetet megint sikerült a fináléval sárba tiporni, és elvenni a maradék hitelét is. Nem mondom, hogy kár érte, mert nem is igazán számítottam másra...

Értékelés: 50%

Jason Reitman rendező (Thank You For Smoking) hitvallása, hogy sokkal közelebb lehet hozni, sokkal szerethetőbbé lehet tenni a szereplőket egy dráma kapcsán, ha humorral vegyítjük a cselekményt. Egy 16 éves lány teherbeesésének története nem éppen vidám téma, minden adott lenne egy felkavaró (pontosabban felkavarni akaró) sorsdrámához, ám Reitman mégis inkább egy teljesen életigenlő, többnyire kellemes hangulatú filmet készített. Az eredmény, ami az anyagiakat illeti, meg is lett: a hollywood-i szinten fillérekből, 2.5 millió dollárból forgatott mozi már bőven átlépte a 100 milliós bevételt.

A középiskolás Juno valószínűleg elbliccelte a szexuális felvilágosító órákat, és miután lefekszik osztálytársával, kész a baj. Az abortusztól megijedve inkább úgy dönt, kihordja a gyermeket, és örökbeadja egy yuppie házaspárnak. Ellen Page (Hard Candy) megint egy kicsit őrült, vagány csajt alakít tele energiával. Játéka Oscar-jelölést is kapott, és hacsak nem tűnik el a süllyesztőben, a kokain rabságában, mint már sok, vele hasonló korú színésznőtársa, előbb-utóbb nyílván meg is kapja azt. Elképesztően tehetséges a lány 21 éves kora mellett. Az aktus férfi tagját alakító Michael Cera tulajdonképpen ugyanazt a típusú lúzersrácot alakítja, mint a Superbadban. Igaz, a szüzesség elvesztésének tárgya egészen más oldalról közelítődik meg.

Sokan kárhoztatták a filmet valószínűtlen párbeszédei miatt, hogy a főszereplő 16 éves csaj olykor egy bölcs, kissé megtört öreg élettapasztalatával, arroganciájával és világból való kiábrándultságával van felruházva. De a Juno tündérmese, és így nézve teljesen megférnek ezek a karakter-túlrajzolások, az egész művet áthatja valami túlzó giccsesség. Nem az a hollywood-i típusú nyáladzás, sokkal inkább a francia romantikus filmekre jellemző szentimentalizmus. És a Juno szímpompás képei is ezt a hatást erősítik.

A film megkapta a legjobb forgatókönyvnek járó Oscar díjat, a legjobb filmnek járóról azonban lemaradt. Teljesen érthető módon: Jason Reitman mozija nem egy nagyszabású, évtizedeket átívelő és a történelmet monumentális képekkel érintő, romantikus dráma, mint a Vágy és vezeklés. Nem is olyan bivalyerős, mint a Coen-testvérek zseniális, brutális bűnügyi története, a Nem vénnek való vidék, mely végül el is vitte a díjat. A Juno szimplán egy jó film, egy kellemes élmény, ami után a néző kicsit jobban érzi magát. Nem ezekből lesznek a klasszikusok, de ilyenekre is szükség van. Mi az, hogy!

Értékelés: 80%

Már jópár helyen olvashattátok az eredményt azért itt is maradjon nyoma. Végre egy tényleg jó film nyerte a Legjobb film díjat, a Nem vénnek való vidék szerintem is az év mozija. Jon Stewart pedig igazán remek házigazda volt. 

Legjobb film

Nem vénnek való vidék

Legjobb férfi főszereplő

Daniel Day-Lewis (Vérző olaj)

Legjobb női főszereplő

Marion Cotillard (Piaf)

Legjobb férfi mellékszereplő

Javier Bardem (Nem vénnek való vidék)

Legjobb női mellékszereplő

Tilda Swinton (Michael Clayton)

Legjobb rendező

Joel Coen és Ethan Coen (Nem vénnek való vidék)

Legjobb eredeti forgatókönyv

Diablo Cody (Juno)

Legjobb adaptált forgatókönyv

Joel Coen és Ethan Coen (Nem vénnek való vidék)

Legjobb idegen nyelvű film

A hamisítók (Ausztria)

Legjobb animációs film

L’ecsó

Legjobb látványtervezés

Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya

Legjobb fényképezés

Robert Elswit (Vérző olaj)

Legjobb jelmez

Elizabeth: Az aranykor

Legjobb vágás

A Bourne ultimátum

Legjobb maszk

Piaf

Legjobb zene

Dario Marianelli (Vágy és vezeklés)

Legjobb betétdal

Once (Glen Hansard, Marketa Irglova: „Falling Slowly”)

Legjobb hang

A Bourne ultimátum

Legjobb hangvágás

A Bourne ultimátum

Legjobb vizuális effektek

Az arany iránytű

Legjobb dokumentumfilm

Taxi to the Dark Side

Legjobb rövid dokumentumfilm

Freeheld

Legjobb animációs rövidfilm

Peter & the Wolf

Legjobb rövidfilm

The Mozart of Pickpockets

Olyan hatásos reklámkampányra, ami a filmet megelőzte, az Ideglelés óta nem volt példa. JJ. ,,Lost'' Abramsnak sikerült elérnie, hogy ne az előzeteseknek, a promoanyagoknak kelljen eljutni a közönséghez, hanem fordítva, az internet-felhasználók keressék elszántan az új anyagot a filmről. Még néhány hónappal a premier előtt is Untitled J.J. Abrams Project néven futott az alkotás. Az, hogy kasszasiker lesz, nem volt kétséges...

Pedig az ötlet önmagában nem egy nagy Was ist das: vegyünk egy átlagos katasztrófafilmet az összes kliséjével, amiben egy bazi nagy szörny lerombollja Manhattent, de mutassuk be az egészet egy menekülő srác kézikameráján keresztül. Egyszerű, de hatásos és eredeti megoldás, melynek sikerül elérnie célját, és teljességgel valóságosnak hat az egész, mintha tényleg a youtube, vagy más videómegosztó site-ról származna az anyag. Amatőr színészek, folyton remegő kamera, filmzene teljes hiánya. A folyton rázkódó gép teljesen elfedi a cgi-hiányosságait, a szörny ezáltal elképesztően élethűre sikeredett.

A történet egyébként egy srác búcsúpartiján indul, ahol a némi szappanoperás drámát (másnap költözik Japánba egy új állás miatt, megjelenik szerelme egy pasival stb.) egy hatalmas robaj rázza meg, a fiatalok felmennek a tetőre, ahonnan egy robbanást látnak, majd nagy porfelhő közepette toronyházak dőlnek össze. Az utcára leérve a félelem tapintható, és nem véletlen, ha nézőnek a szeptember 11.-ei eseményeket juttatja eszébe. Az egész film különböző amatőrvideók hangulatára játszik rá, melyet az ikertornyok összeomlása során láthattuk. Hihetetlen, hogy tulajdonképpen egy szimpla Godzilla filmet látunk, de kézikamerán bemutatva, teljesen elfeledkezhetünk a történet együgyűségén, és valóságosnak érezhetjük. És csak az olyan párbeszédek, mint ,,Szeretlek!'' (mondja a fiú), ,,Szeretlek!'' (mondja a lány) zökkentenek ki, és emlékeztetnek, hogy ,, Nyugi ez csak egy hollywoodi szuperprodukció, and my name is J.J. Abrams! ''

A Cloverfield tényleg katonásan sorakoztatja fel a katasztófafilmek összes közhelyes paneljét, de ennek ellenére igazán ütős kis mozi, annyira mindenképpen, hogy ne a hibáira koncentráljunk, a rövid, de lendületes alig 80 percén keresztül.

Értékelés: 75%

Best Of 2007

20. Vaskabátok (Hot Fuzz) - Edgar Wright és Simon Pegg a Shaun Of The Dead után ismét egy vérbő paródiát hoztak össze, ezúttal az akciófilmeket véve górcső alá az összes kliséjük sorjázásával.

19. Mr. Brooks - Kevin Costner már úgy látszott, végleg eltűnt a süllyesztőben, mikor a sorozatgyilkos szerepében lecsapott a nagykalapáccsal.

18. 28 héttel később (28 Weeks Later) - A zombi-horror folytatása igazán méltóra sikerült elődjéhez. Véres, gyors ámokfutam a London kihalt utcáin. Várjuk a következő részt.

17. A lánc (Black Snake Moan) - Néhol vicces, néhol kicsit Tarantinos, de főleg giccsmentesen drámai film Samuel L. Jacksonnal, Christian Ricci-vel és Justin Timberlake-kel, akinek ott kéne hagynia a zenei pályát, mert színészként jóval tehetségesebb...

16. Egy botrány részletei (Notes On A Scandal) - Judi Dench tényleg félelmetes a zsaroló leszbikus tanár szerepében, Cate Blanchett helyzete meg tényleg elég kilátástalan. Ettől működik igazán az év legfeszesebb thrillere.

15. Die hard 4. - John McClane leszokott a cigiről és a piáról, nem káromkodik, és már a golyói sem ütnek véresen. Ez így elég rosszul hangzik, de 100 millió körüli költségvetés, a látványos és akciók, a dinamikus forgatókönyv miatt mégis az év egyik legjobb pop-corn mozija.

14. 300 - Imponzáns képi világ, humoros és véres jelenetek videóklipszerűen összevágott másfél órás akcióórgiája, hihetetlenül szórakoztató látványosság.             

13. A Simpson család (The Simpsons Movie) - A rajzfilmsorozat egész estés verziójába annyi poént gyömöszöltek, hogy ha a néző el kezd nevetni valamelyiken, könnyen lemaradhat két másikról.

12. 1408 - Az egyik legjobb Stephen King feldolgozás, az év legjobb horrorja.

11. Üres város (Reign Over Me) - Ki gondolná, hogy Adam Sandler elképesztően jól is tud játszani, ha akar. A poszttraumatikus 9/11 sztoriban ezt kétség kívül bebizonyítja. Néhol kicsit giccsbe hajló, de erőteljes dráma...

10. Halálbiztos (Death Proof) - Tarantino Rodriguezzel ellentétben a korai grindhouse filmeket idézi meg, a hatvanas évek hangulatát visszahozva, a Faster Pussycat! Kill! Kill! stílusában, remek dumákkal átszőve.

9. Golyózápor (Shoot 'Em Up) - Clive Owen überlaza, Monica Bellucci überszexi ebben a vicces és véres non-stop akcióban. Elképesztően szórakoztató másfél órás ámokfutás.

8. Terrorbolygó (Planet Terror) - Robert Rodriguez hamisítatlan trash-t hozott össze zombikkal és egy géppuskalábú sztriptíztáncosnővel, mely valamivel jobb, mint Tarantino pár filmje.

7. Napfény (Sunshine) - Danny Boyle nyomasztó sci-fi-je az angol színészek legjobbjait toborozza össze egy lélektani útra.

6. Hideg nyomon (Gone Baby Gone) - Ben Affleck pocsék színész. De rendezőként hihetetlenül jól helytállt ebben az érzelmes, nyomaszó neo-noirral. Egy eltűnt kislány keresése közben hiteles szociológiai tanulmány alakul ki a bostoni gettóról. 

5. Zodiákus (Zodiac) - David Fincher új filmjében felhagyott a sokkoló elemekkel és lassú tempóban, ráérősen mutatja be jónéhány nyomozó évtizedeken átívelő küzdelmét és lelki összeomlását egy sorozatgyilkos elkapásáért folytatott küzdelemben.

4. 3:10 To Yuma - Az ötven évvel korábbi western remake-je bebizonyítja, hogy még mindig van létjogosultsága a műfajnak. Christian Bale és Russel Crowe hibátlan alakítást nyújt, és dolgozik a rendező keze alá a dráma kibontakozásában.

3. Eastern Promises - David Cronenberg az Erőszakos múlt után ismét a bűnnel foglalkozik a London külvárosában játszódó véres és hatásos maffia drámában. Viggo Mortensen, Vincent Cassel és Naomi Watts a tőlük megszokott profizmussal hozzák szerepüket. Nyomaszó légkör, jéghideg képek, a rendező ismét egy majd' tökéletes filmet alkotott. 

2. Vágy és vezeklés (Atonement) - Hibátlanul működő dráma, festői és monumentális képek, köztük egy majd tíz perces vágás nélküli gyönyürű jelenet, melyet hamarosan már tanítani fognak.

1. Nem vénnek való vidék (No country For Old Men) - Két gyengébb film után (Kegyetlen bánásmód, Betörő az albérlőm) a Coen-testvérek visszatértek, egy igazi anti-hollywood-i filmmel. Hihetetlenül erőteljes atmoszféra, remek színész, kiszámíthatatlan fordulatok, brutális jelenetek. Ezt nehéz lesz felülmúlni.

Worst Of 2007

Nem is igazán a legrosszabb filmek, mert olyan produkciókat, mint a Norbit vagy a Bazi nagy film alapból meg sem néztem. Ezek sokkal inkább a legbosszantóbbak...

10. A kaptár 3. - Teljes pusztulás (Resident Evil: Extinction) - Amikor ennek a sorozatnak új része készül, szinte biztos helye lesz az aktuális év legrosszabb filmjei között. Azért most már befejezhetnék...

9. Halálos hallgatás (Dead Silence) - A gyilkos hasbeszélőbábú története leginkább a jó öt éve tucatszámra készült misztikus horrorok gyengébb darabjaira emlékezet. A Fűrész rendezője ezúttal elfelejtette, hogyan kell feszültséget csiholni.

8. A sziklák szeme 2. (The Hills Have Eyes 2.) - Wes Craven horrorjának 2003-as remake-je még igazán erőteljesre sikeredett. A folytatás már csak katonák üres puffogása, tipikus rossz b-horror, melynek a tékák legalsó polcain a helye.

7. Invázió (Invasion) - A testrablók támadása történetnek immár negyedik és mindezidáig leggyengébb feldolgozása. Nicole Kidman és Daniel Craig legalább annyira bambán játssza szerepét, mint az átváltozott emberek, akik elől menekülnek. Erőltetett, izzadságszagú sci-fi-thrillerecske.

6. A 23-as szám (The Number 23) - Jim Carrey a cselekmény előrehaladtával egyre jobban bedilizik és könnyen a néző is így járhat, hogy az egyébként remek alapötletből hogyan lehetett ennyire gyenge filmet kanyarintani.

5. Halloween - Miután horrorszériát az egyre gyengébb részeknek köszönhetően nem igazán lett volna jó ötlet folytatni, inkább újrakezdték. John Carpenter mesterművéből gagyi tucat-horror lett. 

4. Evan, a mindenható (Evan Almighty) - Gigantikus anyagi bukta, teljesen megérdemelten. A szórakoztató első rész Disney-szerű, baromi kínos folytatása.

3. Vadidegen (Perfect Stanger) - Halálosan unalmas, fordulatosnak, csavarosnak szánt thriller-imitátor, melyben Bruce Willis kínjában vigyorog, hogy hogyan kerülhetett bele, Halle Berry meg próbál szexi lenni, de a steril forgatókönyv erre sem ad lehetőséget.

2. A szellemlovas (Ghost Rider) - Nicholas Cage ,,hogyan váltsuk aprópénzre a tehetségünket'' projectjének eddigi csúcspontja. Gagyi számítógépes effektek, nevetséges szereplők és színészi alakítások.

1. Alien vs. Predator Requiem - Új év előtt néhány nappal sikerült a filmnek minden más alkotást maga mögé utasítani a legirritálóbban rossz filmek listáján. Hiába reménykedtünk, hogy helyre teszik az első rész csorbáját, nem történt meg. A két klasszikus sci-fi-horror franchise sárbatiprása folytatódik...

A 80-as éveknek már nagyon vége, az egyszemélyes hadseregek már csak a videótékák alsó polcain folytatják hadjárataikat. Húsz év után feltámasztani a korszak egyik legemblematikusabb figuráját elég őrült ötlet, de Sylvester Stallone tudta, mi kell abban a korban, ahol már külön műfaja is kialakult az ultraerőszakos horroroknak. Bizonyára belenézett a fia által Amerikában forgalmazott olyan olasz alkotásokba, mint a Cannibal Holocaust, vagy a Cannibal Ferox. A történetet hanyagolta, úgysem az számít egy akciófilmben, hanem sokkal inkább a pergő vágás, hogy a nézőnek pislogni sincs ideje, a hatásvadász jelenetek tömkelege. Az igazán naturalisztikus akcióábázolás egy olyan produkcióban, mely leginkább egy szuperhős-mozi, kissé abszurdnak hat, de mindenképpen szórakoztató. Olyan erőszakorgiát kreált, mely egyedülálló az akciófilmek történelmében: szétrobbanó koponyák, leszakadó végtagok, népirtás, késelések naturalisztikus, közvetlen közelről való ábrázolása. Senkit nem kímélnek, itt a nyolcéves gyerekeket ugyanúgy csonkítják a szemünk láttára, mint bárki mást...

Kifejezetten szimpatikus, hogy bár kézenfekvő lett volna helyszínként Irakot választani, Stallone Burma mellett döntött. Felhívta a Soldier Of Fortune magazint, hogy hol történnek a világon a legnagyobb aljasságok, így került a cselekmény ide. Itt él Rambo visszavonulva, mikor egy amerikai segélyszervezet felkeresi, hogy vigye át a folyón, hogy szétoszthassák a háborús övezetben a gyógyszereket meg az élelmet. Rambo nagy nehezen bele megy, majd miután a vöröskeresztesek fogságba esnek, néhány zsoldos kíséretében a mentőakciót is elvállalja.

Olyan karaktereket láthatunk ezek között a zsoldosok között, melyek a 80-as évek végére szinte teljesen eltűntek a nagyvászonról. Egytől egyig kétdimenziós figurák, akárcsak az összes többi szereplő, élükön Ramboval és az elnagyolt főgonosszal. És pont ez adja az egésznek a sajátos b-filmes báját. Az egész film hihetetlenül szórakoztató, és garantáltan egy darab agysejtet sem kell érte igénybevenni. Sylvester Stallonet sokszor kárhoztatták már színészi képességei hiányai miatt - itt meg sem próbálkozik ilyesmivel. Egy szigorú, összeráncolt arca van végig, de ez az arc sokkal inkább egy öreg, sokat látott, megfáradt bölcs harcos kisugárzását árasztja, mint egy tehetségtelen színészét. Játékánál csak az általa írt forgatókönyv szikárabb.

Elképesztően hatásvadász, elnagyolt, giccses film lett a John Rambo, papírból kivágható karakterekkel. Minden más hollywood-i produkció esetében ezek negatív jelzők lennének, azonban Stallone mozija pont ettől működik. És ha nem tévesztetted el a mozitermet, akkor pont ezért ültél be rá. A film végén Rambo végre célba ér, oda, ahova az első részben indult, csak feltartóztatták. Méltó lezárása a sorozatnak, remélhetőleg azonban a 80-as éveknek még nincs vége...

Értékelés: 80% 

John Rambo (Rambo) - Hamarosan lesz kritika, addig is íme a magyar plakátja, trailert meg már láthattatok, illetve német tv-spotot is...

Fűrész 4. (Saw 4.) - Szerencsére végül elkerülte a betiltást és megúszta egy x-es besorolással, míg a némileg brutálisabb 3. rész vidáman elvolt egy sima  18-as karikával. Egyébként a film semmivel sem rosszabb, mint a korábbi folytatások én úgy 60% körül értékelném...

Charlie Wilson háborúja (Charlie Wilson's War) - Tom Hanks, Julie Roberts, Philip Seymor Hoffman Mike Nichols szatírájában. Azt hiszem minden adott, hogy megnézzük.

Cukrosnéni (I Want Candy) - Komédia Carmen Electra-val. Nekem ennyi elég, hogy elriasszon. Plussz ott van a magyar cím is.

Péntek

TV 2 21:15 - Terminator 2. (1992)

Szombat

Duna tv 20:00 - Ali (2001) - Michael Mann filmje.

TV 2 22:05 A vörös sárkány (2002) - A bárányok hallgatnak után a legjobb Hannibal film.

Duna tv 22:40 - A gonosz érintése (1958) - Orson Welles klasszikusa.

Vasárnap

TV 2 20:00 Az időjós (2005)

TV 2 22:05 Fűrész 2. (2005)

Duna tv 23:45 - Lost Highway - Útvesztőben (1997) - Szokásos sötét látomás David Linchtől.

TV 2 0:00 - Brazil (1985) - Terry Gilliam kultfilmje.

A film szlogenje a következő: ,,Az űrben nem lehet sikítani. A Földön csak felesleges.'' Ez így igaz, a rajongók hiába hördültek fel a botrányosan ócska első rész után, a jó bevételi eredmények után a producerek csak legyintettek. Így történt, hogy míg önmagában a sima Alien és Predator-filmeknél futott egy-egy remek rendezőre, a két sorozat közös darabját korunk egyik legrosszabb direktorának hajították, Paul W.S. Andersonnak (A kaptár, Mortal Kombat), aki a tőle megszokott módon el is készítette szánalmas dolgozatát. Mi naívan reménykedtünk, hogy a folytatásban majd kiküszöbölik a korábbi csorbát, ám pont ellenkezőleg, az előd szemmel láthatólag sokkal inkább kikövezte az utat egy még gyengébb második résznek. Ezúttal a rendezői székbe egy totálisan idióta testvérpárt raktak, akiknek a vizuális effektusokat és a videóklippeket leszámítva semmi közük a filmezéshez. Az, hogy nagy rajongóik mindkét sorozatnak még el is hihetjük, mivel az egész film olyan, mintha két lelkes gimis srác dobta volna össze, akik minden tudásukat igyekeztek beleilleszteni a két lény ismeretéről, azonban az emberi karakterekről, a suspence-ről, meg minden olyasmiről, ami egy ilyen filmet izgalmassá tehetne, elfeledkeztek.

A történet szerint az előző részben a Földtől távolodó predatorok űrhajóján az egyik ragadozóból kikel egy alien, ami gyorsan a hajó lezuhanásához vezet. Egy coloradoi kisváros melletti erdőbe csapódik be, ahol gyorsan el is szabadul ez a bizonyos  predalien (leghülyébb filmes ötletek toplistájába előkelő helyet foglalna el), és ellentétben a korábbi részekkel, villámgyorsan szaporodik: miután a pókszerű izék megtermékenyítik az embert, tulajdonképpen pár óra leforgása alatt már jönnek is a kicsinyek. Eközben a galaktikus predator-bázison a Földre küldenek egy ragadozót, hogy csapjon rendet... Az emberek meg két tűz közé szorulva persze hullanak, mint a legyek.

De abszolút nem kár értük, mert mindegyik totál unalmas és két dimenziós karakter, akiket komoly kihívás megkülönböztetni egymástól, csak az öltözködésükből láthatjuk, hogy ő most ott a seriff, az ott a szerencsétlen pizzafutár, a másik meg amott az őt utáló, menő sportolósrác. Izgulni értük a legkevésbé sem fogunk, mert semmit nem tudunk meg róluk, és nem is akarunk jellegtelenségükből kifolyólag. Viszont megint kiderül, hogy Amerikában még a legeldugottabb kisvárost is csak kizárólag jóképű pasik és szexi csajok lakják. Olyan ostoba párbeszédekre kell felkészülni a mű megtekintése előtt, hogy nem árt egyik tini-horroron, vagy Freddy Prinze Jr. filmen edzeni magunkat előtte.

Azért van néhány pozitívum is a filmmel kapcsolatban, például a speciális effektusokra nem lehet panasz, ahogy a vérengzésre sem. Az első rész PG-13-as besorolásával (ezt vajon akkor hogy gondolták?) ellentétben, itt nem fogják vissza a brutalitást, röpködnek a végtagok rendesen, más kérdés, hogy az alkotás műanyag íze mellett mindez még a gyengébb gyomrú nézőket sem fogja megviselni. Az is kifejezetten kínos, ahogy a baljóslatú zenéből és a sötét képi világból érződik, hogy a rendezők folyamatosan próbálnak feszültséget csikarni, ám egy pillanatra sem sikerül nekik.

Ha a filmre mezei számítógépes adaptációként tekintünk, nincs sok probléma, lazán elfér a hasonló színvonalú A kaptár-sorozat mellett, azonban ha a még mai szemmel is izgalmas korábbi filmekkel hasonlítjuk össze, végtelenül elkeserítő a végeredmény. Míg a 2004-es előd után volt bennem remény, hogy legközelebb talán sikerül kihasználni a nagyszerű témát, mely tényleg egy hihetetlen jó filmre szolgáltathatna alapot, az új verzió utáni totális kiábrándulásnak köszönhetően most már azt mondom: hagyjuk a fenébe az egészet.

Értékelés: 30%

Aliens vs Predator - Requiem - Megnézzük? Ne nézzük? A kritika elég lehangoló, de mégis az elmúlt hetek legnagyobb blockbustere... 

Asterix az Olimpián (Astérix aux jeux olympiques)  - Sima még egy bőr lehúzásának tűnik a sorozatról. Számomra teljesen érdektelen.

A londoni férfi (The Man from London) - Tarr Béla magyar-francia-német-angol kooprodukciós fekete-fehér filmje.

Szkafander és pillangó (Le Scaphandre et le papillon) - A lebénult író, Jean-Dominique Bauby egyedül bal szemét tudja mozgatni. Annak segítségével lediktálta életrajzát(!).

Az utolsó óra (The 11th Hour) - A dokumentumfilmben Leonardo DiCaprio prédikált a természet megmentése érdekében.

Hétfő

Viasat 3 22:05 - Tiszta románc (1993)- Tarantino forgatókönyvéből Tony Scott forgatott igazán ütős akció-thrillert. Must see kategória...

Kedd

TV 2 11:10 - Truman Show (1998) - Ennél rosszabb időpontot nem is nagyon kaphatott volna Jim Carrey, Egy makulátlan elme... melletti legjobb filmje...

Szerda

RTL Klub 0:20 - Poltergeist - Kopogó szellem (1982) - A texasi láncfűrészes rendezőjének horror-klasszikusa mára igencsak veszített az erejéből, de azért érdekes jelenség.

Szombat

RTL Klub 21:45 - A szökevény (1993) - Ez is klasszikus, de mára ez sem olyan izgalmas, mint újkorában...

Vágy és vezeklés (Atonement) - Nagy Oscar-esélyes dráma, kötelező néznivaló...

Kalandorok - Vígjáték Rudolf Péterrel, ami meglepően jó kritikai fogadtatásban részesült.

Cserbenhagyás (Reservation Road) - Egy gázolás körül bonyolódó dráma Joaquin Phoenix főszereplésével.

Nem igazán tudok mit mondani. 28 éves volt, korosztályának egyik legnagyobb színésze. Halálát valószínűleg a mellette talált altató okozta. Így már másmilyen lesz nézni A sötét lovagot...