A horrorfilmeknek anyagi szempontból van egy nagyon nagy előnyük: olcsón össze lehet őket dobni, így nem kell különösebben sikeresnek lenniük ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés. Általában be is jön, ha moziba kerül egy-egy darab, Amerikában szinte mindig megtalálja a maga közönségét. Márpedig a Fehér zaj első része nem teljesített kiugróan, igaz, a film minőségéhez képest még így is soknak tűnik a több mint 50 milliós bevétel, ahhoz mindenképp elégnek bizonyult, hogy a producerek bizalmat szavazzanak egy folytatáshoz.
Az, hogy az első rész gyengére sikerült azért is szomorú, mert maga az alapötlet marha jó volt: a sokak szerint létező EVP-jelenséggel foglalkozott, mely szerint a holtak elektromos készülékek frekvenciáin keresztül képesek kapcsolatba lépni az élőkkel. Ezt annak idején a filmnek nem igazán sikerült kihasználni, egy szánalmasan rossz befejezéssel pedig el is ásták az egész alkotást, Michael Keaton pedig hiába reménykedett, nem kapaszkodott vissza az élvonalbeli sztárok közé.
Nos, a folytatás már meg sem próbálkozik azzal, hogy az említett EVP-jelenség köré egy izgalmas horrorfilmet kreáljon, a sistergő TV- és rádiókészülékek már csak holmi hangulatfokozóként, dekorációs elemként vannak jelen a filmben. Az olyan jeleneteket hivatottak feldobni, melyben egyébként nem sok izgalmas dolog történik, ilyenkor bekapcsolódik egy-egy TV, megjelenik a jól ismert hangyafoci, és bevágnak mellé egy kísértetet, hogy folyamatosan fenyegetve érezzük magunkat. Komolyabb funkciójuk nincs, maga a sztori nagyjából meg lenne-e ezek nélkül is. A történet most ugyanis az első részhez hasonlóan egy gyászoló férfiról szól, akinek meggyilkolták a családját. Pár hónapig az eset után még csak-csak elvegetál, majd úgy dönt, hogy pár doboz nyugtató segítségével utánuk megy. Már meg is halt, amikor az utolsó pillanatban az orvosoknak végül sikerül újraéleszteniük. Azonban mindezek után már nem a régi, meglátja azokat az embereket, akik hamarosan meghalnak, és miután ez tudatosul benne, megpróbálja megmenteni őket. De rá kell jönnie: beavatkozni az élet és halál rendjébe hatalmas hiba...
Ha jól tudom, a filmet Amerikában meg pár más országban bemutatták moziban, ennek ellenére az egésznek teljesen direct to dvd íze van. A színészek végig TV-film-szerűek, a karakterek nem tűnnek valóságosaknak. Az ijesztegetés szinte végig az olcsó, a ,,vágjunk be gyorsan egy szellemet egy nyugodtabb jelenetben, erősebb hanghatás kíséretében!'' típusú. De a fő probléma nem is ezekkel van, hanem, hogy az egyébként izgalmas történetet megint sikerült a fináléval sárba tiporni, és elvenni a maradék hitelét is. Nem mondom, hogy kár érte, mert nem is igazán számítottam másra...
Értékelés: 50%