Amekkora csalódást jelentett a rajongóknak a Baljós árnyak egy évtizeddel ezelőtt, annak ezúttal vagy a kétszeresére számíthatnak. Mert ez a Star Wars nem az a Star Wars, amin felnőttünk, sőt még csak nem is az, mint az Episode I. Ez még annál is százszor gyerekesebb, és teljesen egyértelműen a Minimax-zabáló kölykök ízlésére lett szabva. Ezt jó már így előre tisztázni, mert ha úgy ülsz be a filmre, mint egy csupa nagybetűs Csillagok háborúja mozira, olyan pofáraesésben lesz részed, hogy a fal adja a másikat.
Én, bár soha nem voltam egy hatalmas Star Wars-fan, mindig kissé geek dolognak tartottam, azért őrzöm az eredeti trilógiát vhs-en, díszdobozban a polcon, és jópárszor átrágtam magam rajta. Azonban az új trilógia kapcsán, leszámítva a frankó harmadik epizódot, úgy éreztem, egyszerűen kiárusították a gyermekkoromat, mekis gyorskajává rottyantották, majd valami olcsó műanyag játékbóvlival tálalták. És a megerőszakolás után már cinikus, bágyadt közönnyel fogadtam a hírt, hogy rajzfilmsorozatot gyártanak belőle. Ennek a sorozatnak pedig tulajdonképpen a pilotját láthatjuk a mozikban.
Az új rész története nagyjából a nullával egyenlő, semmi érdemleges dolog nem történik benne, nem tudunk meg semmi újat a Star Wars univerzumáról. Ez a film nem azért készült el, mert Lucasnak még bármi mesélnivalója maradt volna az általa kreált világgal kapcsolatban, csupán üzleti érdekek vezérelték, hogy legyen mit tálalni a Happy Meals menü mellé, ami felkelti a gyerkőcök érdeklődését. Így aztán a cselekmény nem is áll másból, mint non-stop akcióból, és ez hellyel-közzel végig szórakoztató is. Valami komolyabb dráma vagy karakterépítés úgyis röhejesen hatott volna ezekkel a baltával faragott figurákkal. És ha már itt tartunk: az animáció tényleg nem éppen elsőosztályú, de a film (túlzott) dinamikussága miatt azonban nem lóg ki a lóláb. Ezenkívül az, hogy a szereplők mindegyikének nagyjából kocka feje van, még mindig jobb, mintha a valósághűségre törekedtek volna, mint a Final Fantasy esetében. Ahhoz még nem elég fejlett a technika, és sokkal nevetségesebb lenne az egész, ha a realisztikusságra próbálnának törekedni.
Kell gyomor a filmhez, mert a hollywood megint hülyének nézi a célközönségnek számító gyerekeket, mert olyan kínos és ócska poénokkal élnek, hogy néhol vigyázni kell, nehogy az előttünk ülő nyakába köpjük a colát megdöbbenésünkben. Anakin Skywalker, Skysrácnak becézve? Na, menjél anyádba! Ezzel együtt egész szórakoztató A klónok háborúja, főleg ha az elvárásaidat letornáztad nullára, és elfelejted, hogy a Star Wars filmeknél a történet eddig legalább olyan fontos volt, mint az akció és a látvány. Mert alig két órával a mozi után, már csak valami folyamatos villogásra emlékszem...
Értékelés: 55%
