Nem gondoltam volna, hogy a Babyshambles koncertje lesz a fesztivál talán legjobbja. Eddig is kedveltem a zenéjüket, és Pete Doherty is nagyon szimpatikus számomra, különösképp, hogy sokszor felhívták már a figyelmemet, hogy hasonlítok rá, de akkor sem számítottam arra, hogy ilyen kellemes meglepetés lesz élőben. Oké, egy 55 perces koncertnél azt gondolom többet érdemeltünk volna, de így legalább abszolút nem fárasztott le, egy percig sem untam az egészet és a záró Fuck Forever című sláger egész estére beragadt a fejembe. Szegény Pete láthatólag most is kissé szét volt csúszva, de ez nagyot dobott a feelingen meg az előadás módon. Egy biztos: nagyon megnézném őket mégegyszer, jó lenne, ha valamikor egy önálló fellépésük is lenne itthon. Igaz, így, naplementekor a szabadban különleges hangulata volt az egésznek, néha el is felejtettem, hogy Budapesten vagyok, és nem egy vidéki angol fesztiválon.
Az utána lévő Tankcsapdáról már nem sok jót tudok mondani. Oké, néhányszor magával ragadott az ereje, de már kissé kinőttem belőle azt hiszem. A legjobb része a koncertnek számomra kétség kívül az intro volt, amikor felcsendült a Fűrész dallama, amit minden rész végén hallhatunk, amikor végül összeáll a kép, és kiderül, hogy a főszereplő mennyire megszívta. Egyébként megkérdeztem egy angol srácot, aki szemlátomást nagyon élvezte a koncertet, hogy milyen úgy hallgatni, hogy az ember nem érti a szöveget, amikor az a Tankcsapdánál azért valamellyest központban van. Őt nem zavarta: ,, Music is music ".
A The Killers showja viszont rendesen ütött. A tavalyi koncert nekem nem igazán jött be, egyszerűen a műsor első felében ellőtték az összes slágerüket és utána már az egész baromi lapos volt. Most úgy tűnik tanultak a hibájukból, és igazán lendületes koncertet hoztak össze, jól keverték az erőteljesebb számokat a kevésbé azokkal, és a fényeffektek is látványosabbak voltak. Tényleg nem tudok róluk sok rosszat mondani, kivéve talán, hogy a zenéjük nekem még mindig kissé túl steril, ennek ellenére jót tomboltam rá. Mondjuk az szerintem seggfejség volt a részükről, hogy senkit nem engedtek be fotózni, csak a saját fényképészüket, és nem tudom mi van a képekkel, én mindenesetre nem találtam őket.
A koncertek hatására gyorsan kimozgott alkohol gyors pótlása után még benéztünk a közelben lévő Kowalsky meg a vega fellépésére. Azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik legjobb magyar koncert-zenekar. Itthon szinte senki sem tudja ilyen lendülettel, ilyen szórakoztatóan és energikusan átadni a számait.
És most nyílván ide írni kéne valamiféle összefoglalás az egész hétről, de kihagyom. Annyi biztos, hogy én a legtöbb más emberrel ellentétben, aki írt a fesztiválról, nem vagyok elégedetlen. Lehet, hogy ez azért is van, mert egy pár évvel fiatalabb vagyok szinte mindegyiknél, nem tudom, de nagyon király volt ez az öt nap!
