Doug Liman 1999-es Nyomás! (Go) című filmje után alig vártam a következő filmjét, mikor készít megint valami hasonló mozit. Abban a filmben minden megvolt egy igazi MTV-generációs darabhoz: fiatalos lendület, hatalmas poénos, erőszak, kicsit tarantinos íz, friss, tehetséges színészek. Ám Doug Liman nem csinált még egy Nyomást, következő produkciója A Bourne rejtély volt. Hogy mennyire jó-e ez a film, az most nem tartozik ide, mindenesetre a rendező letért arról a pályáról, amit reméltem neki, majd tehetségét teljesen elforgácsolta a Mr. és Mrs. Smith című gyenge pop-corn moziban. A Hiper... vagyis a Jumperrel azonban sikerült még egy szinttel lejjebb kerülnie...

Pedig ebben a filmben ismét fiatal ''színészekkel'' dolgozott, a lendület is megvan: az ailg több mint 80 perces tiszta játékidő végig pörög. Az eredetiség bármiféle szikrája, a pocsék párbeszédek szintje azonban egyenesen tart a nullához, fordított arányosságban a közhelyek sorjázásával. Adva van egy egyszerű ötlet, miszerint egy fiatal lúzer srác rájön, hogy tud teleportálni. Pár év múlva már az aranyifjak gondtalan életét éli, itt a lehetőség, hogy felszedje gimis szerelmét. De persze hamar kiderül, hogy nincs egyedül ezzel képességgel, meg hogy konfliktus is legyen, van itt egy csoport is Samuel L. Jackson (akiből az idióta fehér hajjal totál hülyét csinál a rendező) vezetésével, ami pont az ilyen hipervándorokra vadászik. Ez a sztori, ennél több a film megnézése közben sem derül ki a motivációk, a képességek vagy a cselekmény hátteréről.

Ha valaki látta Renny Harlin karrierjének egyik legutóbbi koporsószegét, A testvériség (The Covenant) című agyatlan pop-corn mozit, akkor most is hasonlóra számíthat. Már csak azért is, mert mind két film ugyanazokból az alkotásokból koppintott (X-men, Underword stb.). A fiatal srácok ugyanúgy ugrálnak, pattognak a nagykabátban, le a háztetőkről, mert az milyen cool. A színészi játékra nem igazán érdemes kitérni az alkotás esetében: Hayden Christensen pont olyan szappanoperásan játszik, mint anno a Star Warsban, de egy ilyen buta tini-filmbe ez tökéletesen bele is illik. Mindezek ellenére nem akarom túlságos bántani sem a filmet, mert ha sikerül teljesen kikapcsolnod az agyad, még egy laza szombat délutáni darabnak el is megy, nincsenek üresjáratok, a lendület végig kitart. Azért a 2011-re előjegyzett folytatástól kíméljenek.

Értékelés: 40%