Sajnos gyakran előfordul, hogy szánalmasan rossz filmek kasszasikerek lesznek, míg igazán remek alkotások megbuknak. Legutóbb a dupla Grindhouse filmmel történt ez, mostanában pedig az eddig csak néhány B-kategóriás alkotást készítő Michael Davis író-rendező új eszméletlenül cool munkájával. A bukás oka talán a szeptemberi premier lehetett, vagy hogy túl közel volt a bemutatója az álrealista A Bourne-ultimátumhoz. Ez már csak azért is elkeserítő, mert így általában kizárja a folytatás lehetőségét, és az őrült tempójú film 86 perce villámsebesen telik el, és a néző csak ül és akar ilyet még! Még!
A shoot'em up kifejezés a lövöldözős videójátékoknak az a fajtáját jelenti, mely mentes mindenféle történettől, és nem igényel semmiféle gondolkodást. És ez igaz a filmre is. A főszereplő Mr. Smith (Clive Owen), a régi film-noirokat idéző anti-hős. Megment egy várandós mamát a rátámadó gengszterektől,tűzpábaj közepette levezeti a szülést, ám az anya nem éli túl. Smith magával viszi a gyereket, akit a maffiózók holtan akarnak, és volt barátnőjével(?) együtt, a prostituált DQ-val (Monica Bellucci megaszexi a szerepben) igyekeznek megvédeni, meg rájönni, miért akarják megölni. Ennyi a sztori, ami ahhoz épp elég, hogy összekösse a zseniálisabbnál zseniállisabb akciójeleneteket, melyekhez képest a A szállító sorozat jelenetei reálisnak mondhatók. Az egészre rátesz egy lapáttal a képregényszerű stílus, mintha Frank Miller világában járnánk. A kevés szín, főleg zöld, fekete és piros színek dominálása, az elrajzolt karakterek (a Kerülőutak sztárja, Paul Giamatti briliáns a főgengszter megformálásában), az egyszerre morbid és vicces brutális gyilkolások mind rásegítenek ebben. Ki gondolná, hogy egy sárgarépával is ölni lehet?
Míg a Sziklák szeme remakejénék mozis változatából kivágatták azt a jelenetet, mikor egy mutáns azzal pr
óbálja sakkban tartani a családot, hogy pisztolyt fog egy csecsemőre, itt bazinagy távcsöves puskákkal lőnel célba a babára... Mindezekhez hozzáadódnak az elképesztően vicces, überlaza dumák, és az régi akciófilmes klisék kifugurázása. Egy autós üldözés közepette a James Bond filmek zenéje is felcsendül. Clive Owen karaktere egyébként a szuperügynökhöz hasolóan a legkilátástalanabb helyzetben is feltalálja magát, valamint állandóan sziporkázó beszólásai is őt idézik. Nem érthető, miért nem őt keresték meg a Casino Royal főszereplésére.
Michael Davis egy igazán gátlástalan, jól működő forgatókönyvet dobott össze. És hihetetlen, hogy ilyen A-kategóriás sztárokat sikerült leszerződtetnie, egy ilyen B-kategóriás típusú történethez. Ha sima akciófilmként értékelném a filmet, maximum százalékot kapna, viszont a film túl jó, túl extravagáns ahhoz, hogy így tekintsünk rá, és csak olyan remekművekkel lehet összevetni, mint a Sin City. Ilyen egy igazi punk mozi...
Értékelés: 85%
